Mindjárt ott vagyok -, mondom a telefonba és szaladok le a lépcsőn. “Ma csak kávézunk, nem hagyom, nem hagyom… “
Egyedül vagyok, végtelen csendben. Nem szólnak hozzám, már nem szólok. Kirekesztődtem és kirekesztettem magam. Önsorsrontó védelem. De védelem.
Néha megpróbálok barátkozni…
Egyszerűnek tűnik a kérdés és a válasz nyilván az, hogy nem. Segítőként nem mehetek oda valakihez, hogy “szia, szerintem jót tenne neked egy séta, mert úgy látom, hogy..”.
Meg kell várnom, hogy megszülessen a másikban az elhatározás: változtatni akar. (És ez az a pont, ami miatt ez a cikk…
Boldog akarsz lenni? Azt akarod, hogy legyen egy kapcsolatod, ahol szeretnek, ahol viszont szeretsz? Ahol megvan a kötődés ,de szabad is vagy? Ahol értékelnek, megbecsülnek? Ahol van miért? Van cél és napsütés, és vidámság, és nevetés?
Én olyan szerencsétlen vagyok! Engem senki sem szeret!…
A szó mágia. Varázslat. Kimondom, szeretlek, és hirtelen melegség áraszt el téged, mosolyra húzódik a szád, kisüt a nap. Vagy gyomorgörcsöd lesz, hogy „Hú, most nekem is azt kéne mondanom???” Hatása van. Hatással vagy rám minden pillanatban, mikor kinyitod a szád.
Ha te egyszer kinyitod a szádat,…
Ezt éreztem, mikor pár perccel ezelőtt kiszállítottak egy létrát. Függetlenség és szabadság. Már elérem a plafont.
Éveken át nem vettem létrát. Vártam. Reméltem, majd valaki segít feltenni a függönyt. Felfúrni egy polcot (ez a poszt még mindig szabad). Egy férfi. És nem akartam létrát venni.…